Az előző posztban megígértem, hogy beszámolok arról, hogyan viselkedett Limara mesés Mikulás sütijének receptje a kezeim között. Nos, a végeredmény majdnem Mikulásos... :)
Az úgy kezdődött, hogy bátran, elengedett kézzel, minden rossz előérzettől mentesen bementem az első közértbe, hogy ételszínezéket vásároljak a Mikulás fejhez.
Nem volt.
De az első akadály nem állítja meg az elszánt háziasszonyt, határozottan mentem tovább.
A következő közértben sem volt ételszínezék.
Itt már kezdtem gyanakodni, de még négy másik közért, bevásárló központ és cukrászda kellett ahhoz, hogy az egyik eladó hölgytől megtudjam: nem tartanak ételszínezéket, mert tele van E-vel, és az nem EU-konform.
Tartanak viszont tortadíszítő gyöngyöcskéket, szíveket és egyéb formákat hihetetlen mennyiségben, a szivárvány minden színében.
Hát, gondoltam, engem nem törhet meg ez a kis malőr. Tudatos énem hosszas és hangos monológja ellenére boldogan vásároltam meg az egyik legnagyobb multi által gyártott, méregdrága tortadíszítő gyöngyöcskét-szívecskét ésatöbbit, amelynek címkéjén elolvashattam vagy ötféle E-t, de sebaj - mondtam magamnak -, ezek az E-k biztosan EU-konformok, és oltári szerencsémre hazavihetem őket.
A receptből mindent úgy csináltam, ahogy le vagyon írva, két dolgot kivéve, és az a kettő nem is lett jó:
1. megdöbbentett, hogy csak 8 percig kell sütni a piskótát, nem hittem el, ezért én 15 percig sütöttem - nagyon száraz lett :)2. a pillecukros borítás bonyolultnak tűnt, ezért leegyszerűsítettem - nagyon ragadós maradt :)
Ennek ellenére a torta óriási sikert aratott, alig tudtam lefotózni, mielőtt mind elfogyott!
Legközelebb betartom, amit a recept ír, és akkor zseniális lesz a süti, mert az íze mennyei - köszönöm Limara!
üdvözlettel,
Mái-Kovács Anikó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése